Kezdőlap

A gáz és a villanyszámlák árainak az emelkedése egyre inkább felkelti a ma élő emberek figyelmét.
A drasztikus emelések elgondolkodtatóak, ösztönzőleg hatnak a fogyasztási szokásaink valamint a felhasznált energiahordozók változtatására. Ha megújuló energiákról hallunk, akkor a legtöbb embernek sebesen pörgő szélkerekek, csillogó napelemek ugranak be. De valójában mik is azok a megújuló energiaforrások, és mitől újulnak meg? Akkor nevezünk valamit megújuló energiaforrásnak, ha miközben energiát nyerünk belőle, maga a forrás nem csökken, nem apad el, vagy legalábbis gyorsabban termelődik újra, mint amilyen ütemben hasznosítjuk. Például a napsugárzásból úgy állíthatunk elő hőt vagy áramot, hogy ettől a Napból érkező energia mennyisége nem csökken. Míg a nem megújuló energiaforrások – a kőolaj, a földgáz vagy a szén – elfogynak, mert nem termelődnek újra olyan ütemben, ahogyan használjuk őket. Legfontosabb megújuló energiaforrásaink a napsugárzás, a biomassza, a szél, a geotermikus energia és a vízenergia.
A napenergia egy olyan forrás aminél jelen helyzetben nem kell tartani hogy elfogy és emelkedik az ára. Korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. A napenergia a tudomány mai állása szerint kimeríthetetlen és a legtisztább energiaforrások egyike. Környezetvédelmi és nem elhanyagolható gazdasági szempontból is. Ezt mi sem tükrözi jobban mint hogy világszerte egyre szélesebb körben alkalmaznak olyan eljárásokat, amelyekkel a napsugárzás erejéből minél több energiát igyekeznek nyerni. Magyarországra jellemző, hogy évente átlag 200-210 napsütéses nap áll rendelkezésünkre. Jelenleg a Nap által a Föld felszínére sugárzott teljesítmény több ezerszer meghaladja a Föld energia igényét. A napsugárzás nyáron délben 1KW/nm, amely 45 liter meleg víz előállítására képes, ami egy fő napi meleg víz igénye. A napkollektor meleg vizet állít elő a napenergia felhasználásával. Ez az energia használható háztartásokban meleg víz, fűtés, vagy esetleg medence vizének felfűtésére és annak melegen tartására.
A hagyományos energiaforrásokból, azaz földgázból vagy kőolajból származó energiafogyasztásunk jó részét kiválthatjuk megújuló energiákkal. Természetesen nem lehet egyik napról a másikra teljes egészében lecserélni a régi technológiákat, áttérni gázfűtésről biomasszára vagy napkollektorra, de ha sokan tesznek néhány kisebb lépést környezetünk érdekében, jóval közelebb kerülhetünk az ideális megoldáshoz.
Biomassza alatt minden, energetikailag hasznosítható növényi és állati eredetű anyagot értünk, például tűzifát, szalmát, faaprítékot, mezőgazdasági hulladékot. Ezekből pedig közvetlenül, hőátalakítással például biogáz állítható elő. A szél energiáját évezredek óta hasznosítja az emberiség, gondoljunk csak a vitorláshajókra vagy a szélmalmokra, de újabban ismét egyre nagyobb a jelentősége, elsősorban az áramtermelésben. Geotermikus energiának a talajban vagy a föld mélyén tárolt hőt nevezzük, ezzel fűthetünk, vagy hűthetjük épületeinket. A vízenergia a folyók, tengerek mozgásából nyerhető ki. Régebben vízimalmokkal hasznosították ezt az energiaforrást, manapság a folyókra, patakokra telepített vízi erőművekkel áramot termelhetünk. A Nap és a szél energiája, a föld hője, a növényekben elraktározott energia mind-mind olyan erőforrás, ami – ha okosan gazdálkodunk vele – szinte kimeríthetetlenül áll a rendelkezésünkre. De miért is olyan fontos ez, miért kapnak egyre nagyobb hangsúlyt a megújuló energiák? Arról még vitatkoznak a tudósok, hogy pontosan mikorra merülnek ki az egykor korlátlannak vélt fosszilis energiakészletek, vagyis mikor apadnak el a földgáz- és kőolajforrások, meddig lesz még bányászható kőszén vagy lignit. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy ez belátható időn belül bekövetkezik majd, és addig is drasztikusan növekvő energiaárakkal számolhatunk.

 

Be Sociable, Share!