Tűzifa, apríték, brikett, pellet

Ha a biomassza mint megújuló erőforrás háztartási léptékű energetikai hasznosításáról beszélünk, akkor ezalatt többnyire a fa valamilyen formában történő elégetését értjük. Megújuló energiaforrásként állandóan újratermelhető, így nem fenyeget az a veszély, hogy esetleg elfogy, szemben a fosszilis energiaforrásokkal. Sok helyen használják még a régi fatüzelésű cserépkályhákat, ami hangulatos, és megújuló energiával üzemel, de hatásfok tekintetében elmarad az újabb technológiáktól. Lényegesen jobb hatásfokkal tüzelhetjük el a fát faelgázosító kazánban. Ez a kazán a faégésekor keletkező gázokat is hasznosítja, így a hagyományos kályhák 60% körüli hatásfokához képest itt már 85–95% hatásfokkal számolhatunk. Többféle megoldás is szóba jöhet, ha a megújuló energiaforrások közül a fatüzelésre esne  a választásunk.

  • Hasábfa
    A tűzifa legyen száraz és megfelelő méretűre hasogatott. Bontási fa, piszkos és nagyon nedves fa igen sok energiát fogyaszt a száradáskor, ezért csak kevesebb hasznos energiát tud leadni égése folyamán. Ezenkívül ez megrövidíti a kazán élettartamát. Kazánja csúcsteljesítményét – névleges teljesítmény – és a legkevesebb emissziót csak száraz, hibátlan fával érheti el.
  • Faapríték
    Felhasználás szempontjából sokféle apríték létezik, és ez igaz az energetikai célra készített aprítékokra is. Az alapanyag csaknem kizárólag az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban keletkező melléktermék.
  • Fabrikett
    Nyugat-Európában már széles körben elterjedt, amely hazánkban is a jövő gazdaságos, környezetbarát fűtőanyaga lesz. Kedvező tulajdonságai miatt kitűnő alternatíva a szén, koksz és a tűzifa kiváltására.
    Természetes alapanyagokból (faporok, faforgács, faapríték) készül, kötőanyagot (ragasztó) nem tartalmaz, ezért kémiai összetétele a természetes fáéval azonos. Nedvesség tartalma kicsi (7-10% körüli), ezért könnyebben és jobb hatásfokkal ég, minta a hagyományos tűzifa. Fűtőértéke nagy, kb. 17-18 MJ, tehát közel megegyezik a barnaszénével. Hamutartalma minimális, hamuja környezetbarát.
    A fabrikettet különösen ajánljuk faelgázosító kazánba, ideális mérete és szárassága miatt kandallóba, cserépkályhába, egyéb vaskályhába.
  • Pellet
    A fapellet szárított természetes maradványfából (fűrészpor, faforgács, erdei maradványfa) készítik. A tüzeléstechnikában egyre inkább elterjedt a használata, a  fűrészport  pellet formába préselik, ami így a fűrészpornál könnyebben ég el, ugyanakkor a fánál jóval homogénebb szemcseméretű és emiatt automatizálható. A fapellet legelterjedtebb mérete a 6 mm-es átmérőjű és 2-5 cm-es hosszúságú. A pellet speciális kazánban történő égése során mindössze annyi szén-dioxid szabadul fel, amennyit a fa élete során megkötött, és ami a természetes korhadása során amúgy is felszabadulna – így globálisan nem növeli a levegőben található káros anyagokat, fékezi az üvegházhatást.

Az utolsó évtizedben óriási fejlődés tapasztalható a kályhák és kazánok területén is.
Kellő ismeretek birtokában válasszuk ki az igényeknek megfelelő fűtőeszközt!
Gyártásuk, működésük és felhasználásuk szerint különböző csoportokba sorolhatjuk:

  • öntöttvas vagy acéllemezkazán
  • betétes vagy önálló kandalló
  • cserépkályha
  • jancsikályha, sparhelt
  • tömegkályha
  • vegyes vagy fatüzelés
  • faelgázosítós
  • brikett vagy pellet adagolós
  • tömeg vagy téglakályha

 

 

 

Be Sociable, Share!