Tűzifa fűtőérték számítás

Fontos rögtön az elején megemlíteni, hogy fából sokféle létezik, ami nem csak fajtájukra, vagy a kitermelés helyére értendő, de például a tárolás hosszára és mikéntjére is.
A frissen vágott fa például körülbelül 50 százalék vizet tartalmaz, ami olyannyira magas, hogy egyáltalán nem érdemes vele fűteni. Fűtőértéke 6 és 7 MJ/kg közötti, ami a legrosszabbnak számít a tüzelőanyagok között. A megfelelően kiszárított, vagyis az úgynevezett légszáraz fa fűtőértéke azonban már 14 és 16 MJ/kg közöttire tehető, ami körülbelül 15 százaléknyi nedvességet tartalmaz. Egyszerű tárolással ennél jobban nem lehet kiszárítani a fát, de nem is érdemes bajlódni vele.

A következő táblázat a fa nedvességtartalma (vízmennyiség százalékban a fa száraz súlyához képest) és a fűtőérték közötti összefüggéseket mutatja.

Víztartalom % 10 15 20 30 40 50
Fűtőérték (Mj/kg) 16,56 15,48 14,4 12,24 10,44 8,28
Fűtőérték (kWh/kg) 4,6 4,3 4 3,4 2,9 2,3

Jól látható, hogy a nedves fa 50%-os víztartalommal csak fele annyi fűtőértékkel rendelkezik, mint egy jól kiszárított 10%-os fa és a brikett még ezzel szemben is csak 6-7% nedvességtartalommal bír.

Láthatjuk tehát, hogy a rosszul tárolt, vagy frissen vágott fa mennyivel rosszabb hatásfokú, és ezzel máris elérkeztünk a fa egyik nagy hátrányához. Ahhoz ugyanis, hogy légszáraz fánk legyen, körülbelül egy évvel a felhasználás előtt meg kell vásárolnunk, és száraz, jól szellőző helyen kell tárolnunk. Ezt csak nagyon kevesen tudják megtenni, a legtöbben a szezon elején – illetve közben – vásárolják a fát, amit azonnal fel is használnak. Noha saját állítása szerint minden tüzép száraz fát forgalmaz, de mivel leellenőrizni aligha tudjuk, így jobb híján csak erre az állításra támaszkodhatunk, ami – valljuk be – igencsak kevés.

Nedves fát eltüzelni nem csak gazdaságtalan, hanem környezetkárosító is. A nagy nedvességtartalom miatt az égési hőmérséklet kisebb, növekszik a korom és káros anyag kibocsátás, megnő a kémény eltömődésének a veszélye.

Ha mindehhez hozzávesszük azt, hogy a nedves fa többet is nyom, akkor rögtön láthatjuk, hogy a 2500 és 3000 forint közötti mázsa árért vizes fát vásárolva nem csak rosszabb minőségű tüzelőt kapunk, hanem kevesebbet is! Azért, hogy legalább ezt a problémát elkerüljük, érdemes inkább köbméterre venni a tűzifát, így ugyanis nem csak ellenőrizni tudjuk a mennyiséget, de még a benne lévő vizet sem kell kifizetnünk. Egy köbméter ömlesztett tűzifa fajtától függően 10 és 13 ezer forint között mozog, míg ugyanez kalodában 19 ezer forintnál kezdődik, de nem ritka a 25-30 ezres ár sem. Nem elírás az árkülönbség, ugyanis egy kalodás (vagyis könnyen ellenőrizhető) köbméter fa körülbelül 3 ömlesztett köbméternek felel meg!

Számoljunk csak egy kicsit! Egy köbméter légszáraz akácfa körülbelül 740 kg, míg friss állapotában 920 kg körül van. Tehát ha száraz tűzifát vennénk, a valós 1 köbméternyi fa 7,4 mázsa lenne, ami 2700 forinttal számolva 20 ezer forintba kerülne. Csakhogy ilyen a valóságban nem létezik, 15 százaléknyi nedvességtartalmú fát nem árulnak a tüzépek. Mivel járunk tehát a legjobban? Ha a könnyen ellenőrizhető köbméteres fát vásároljuk meg, de azt is legkésőbb nyáron, hogy legyen ideje kiszáradni.

A dolgot tovább nem bonyolítva (noha lehetne) szögezzük le, hogy körülbelül 2700 forintért 1 mázsa fát tudunk venni, aminek durván 12-14 MJ/kg a fűtőértéke. Lássuk a következő versenyzőt, amellyel éppen a fenti „víz-problémát” igyekeztek kiszűrni feltalálói.

A fabrikettet faipari hulladékból – leginkább fűrészporból – préselik össze nagy nyomáson, illetve mesterségesen szárítják. Ennek köszönhető, hogy ennek a fűtőanyagnak körülbelül 8-10 százaléknyi nedvességtartalma van csupán, ami igen figyelemre méltó. Ezen kívül számos előnye van még a fával szemben, többek között jobb hatásfokkal ég, így kevesebb hamu is marad utána, és természetesen nem is terheli annyira környezetünket. (Legalábbis ha az égetést vesszük figyelembe, és nem számolunk az előállításához használt segédenergiákkal.) A nyomás és préselés hatására nincs benne levegő, légrések, nincs benne víz, felesleges nedvesség, hanem egy tömör szerkezetű anyag. Ennél fogva a megfogható felület minden milliméterében értékes tüzelőanyag található. A brikett fűtőértéke átlag 16-19 Mj/ Kg, ami két-háromszor több mint a frissen vágott fa 7 Mj/Kg-os fűtőértéke, de még az átlagos normális, száraz tűzifánál is, 30-40%-al magasabb ezért elmondható, hogy egy rúd brikett 1,5-3 rúd fának, vagyis egy fél adag öledben elférő fának felel meg.

Tárolása is egyszerűbb, ugyanis egységes nagysága és formája miatt jóval kisebb helyen elfér, valamint a csomagolt árut a nedvességtől sem kell annyira féltenünk. Jobban kiszámítható az adagolása, nem érhetik különösebb meglepetések a tulajt.

De sajnos nem csak ezekben múlja felül a fát, hanem árban is, ugyanis egy mázsa fabrikett körülbelül 4500 és 5000 forint között mozog, ami elgondolkodtatja – de legalábbis számolgatásra készteti – az embert. Azt tehát tudjuk, hogy a fa légszáraz állapotát nem könnyű elérni, de ha sikerül, akkor 1 MJ fajlagos költsége 2,1 forint lesz, ha fát használunk. Fabrikettnél – amennyiben 4700 forintos mázsa árral és 19 MJ/kg-mal számolunk – 2,5 forintunkba kerül 1 MJ.

Ezen számításnál azonban figyelembe kell vennünk azt is, hogy nem lehet laboratóriumi körülmények között fűteni, tehát ez a képlet a gyakorlatban soha nem lehet teljesen helyes. Ha azt nézzük, hogy a brikett könnyebben és pontosabban adagolható, valamint kényelmesebb, tisztább tüzelőanyag, akkor talán érdemes elgondolkodni azon a 0,4 forintos különbségen. Mindenki döntse el saját maga, melyik éri meg jobban.

Hőtechnikai tulajdonságok:

Nagy sűrűsége miatt az akácfa viszonylag nehezen gyullad.  A gyulladáshoz szükséges minimális hősugárzási intenzitás 2,6 W/cm2.  A tartószerkezetek tűzállósági méretezésekor a fenyőkre 1,0, a nyárakra 1,3, az akácra igen kedvező 0,5 mm/min. beégési sebességet ajánlatos figyelembe venni.

Érdekességként néhány fafajta fűtőértéke 15%-os nedvességtartalom esetén (melyet kb 2 éves szárítással érhető el):

• Bükk: 15,12 MJ/kg
• Tölgy: 15,12 MJ/kg
• Akác: 14,76 MJ/kg
• Gyertyán: 15,12 MJ/kg
• Nyár: 15,12 MJ/kg

Fabrikett további előnyei:

  • Ugyanazért a hőfokért ritkábban kell táplálni a tüzet – kevesebb munkával jár, nem kell vágni, nem kell hasogatni!
  • Adott mennyiség tűztérbe juttatása esetén tovább tartja a meleget.
  • Felesleges anyagoktól mentes, tiszta tüzelőanyag, nincs adalék, mivel rostokból préselik.
  • Rendkívül könnyű, nők is képesek mozgatni a zsákokat, kedves Anyukák!
  • Felülete egyenletes, nem megy szálka a gyermek kezébe, bőrébe.
  • Jól kezelhető, 8cm átmérőjű 32 cm hosszú henger formákat préselnek belőlük, kisebb helyen is elfér, a tárolása könnyed.
  • Nem kell külön szárítani, munkára kész állapotban érkezik.
  • Mivel újrahasznosított, az erdők kímélésének a legjobb, legbarátságosabb módja
  • Létrehozása során javulhat a gazdasági struktúra, hiszen szemétből nyerünk „aranyat” vagyis mindenki jól jár, mindenki spórol alkalmazásával.

 A Brikett és a Gáz aránya

Brikett / kg  kb 17 MJ        Kb 60 Ft

Gáz / m3       kb 34 MJ       kb 150 Ft

A brikett a gázhoz képest megközelítőleg 1/3-dal olcsóbb!

Be Sociable, Share!
This entry was posted in Fűtés, Tüzelőanyag and tagged , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.