BIODOM27 PELLETKAZÁN

A pellettüzelés ma még csak elterjedőben van ma Magyarországon, de a földgáztüzelésre kevésbé berendezkedett országokban, mint pl. Németország, Ausztria vagy Olaszország már nagy hagyománya van. Ezekben az országokban a tüzelőanyag gyártásra és elosztásra ma már egész iparágak szakosodtak, az érvényes előírások részletesen szabályozzák a pellet minőségét, de még a pellet tárolásának a körülményeit is. 2010-től az Európai Unió EN 14961-2 előírása egységesíti a pelletre vonatkozó helyi előírásokat, így felváltja a helyi szabályozásokat és megteszi a már rég aktuális lépést, lefekteti az össz-európai egységes szabályozást a pelletek minőségére vonatkozóan. A szabvány életbelépésétől kezdve ugyanazt értjük pelleten és annak minőségi osztályain Magyarországon, mint Németországban, vagy Olaszországban. Ez a lépés a magyar pelletpiac számára is igen fontos, hiszen ez az egyik olyan energiahordozó, amelyikről már ma tudhatjuk, hogy biztosan jelentős bővülés előtt áll.

A leggyorsabban reagáló energiapiaci szereplő természetesen a kisfogyasztó, aki döntéseit – lehet rajta keseregni, de attól még így van- nem feltétlenül a legésszerűbb ár-érték arány figyelembe vételével hozza meg. Számukra a kifejezetten (fa) pellettüzelésre alkalmas és fejlett vezérléssel rendelkező központi hőtermelők sokáig csak a prémium kategóriában voltak elérhetők. Ezen termékeken kívül a piac nem kínált kompakt készülékeket, csak a szilárd tüzelésű kazánokra épített pelletégőket.

Ezt a területet hivatott betölteni a BIODOM27 pelletkazán, amely szolgáltatásait és árát egybevetve unikum a hazai piacon. A készülék külseje kompakt méreteivel és kialakításával hívja föl magára a figyelmet, hiszen a tetején elhelyezett pellettároló miatt az alapterülete mindössze 900×650 mm. A pellettárolóba az energiaigénytől függően 4-7 napra elegendő tüzelőanyag tölthető -a kazán átlagos pelletfogyasztása 1,2-6,7 kg/h. A méretein túl a készülék füstgázelvezető rendszere kialakításának rugalmassága is segíti az elhelyezését, hiszen a füstgázcsonktól a kémény tetejéig terjedő hossz akár 8 méter is lehet. Érdekessége, hogy a füstgázventilátor segítségével a frisslevegő ellátás is légcsatornázható, megkönnyítve az kazán helyének kiválasztását. Az égéstermék a fordulatszám szabályozott ventilátornak köszönhetően az ellenőrzött körülmények között távozik az égőtérből, mert a készülék a füstgázventilátor fordulatszámát az éppen aktuális teljesítményhez igazítja. Az égőtér szívott rendszerű, ezáltal elkerülhető, hogy tömítetlenség esetén vagy az ajtó nyitásakor szennyezőanyag kerüljön a külső térbe. Fontos funkció, hogy az ajtó kinyitásakor a füstgázventilátor automatikusan leáll, emiatt az égőtérben lévő pellet égési folyamata is szünetel, amely az ajtó visszacsukásakor automatikusan újraindul.

Continue reading

Posted in Fűtés | Tagged | Leave a comment

Tűzifa fűtőérték számítás

Fontos rögtön az elején megemlíteni, hogy fából sokféle létezik, ami nem csak fajtájukra, vagy a kitermelés helyére értendő, de például a tárolás hosszára és mikéntjére is.
A frissen vágott fa például körülbelül 50 százalék vizet tartalmaz, ami olyannyira magas, hogy egyáltalán nem érdemes vele fűteni. Fűtőértéke 6 és 7 MJ/kg közötti, ami a legrosszabbnak számít a tüzelőanyagok között. A megfelelően kiszárított, vagyis az úgynevezett légszáraz fa fűtőértéke azonban már 14 és 16 MJ/kg közöttire tehető, ami körülbelül 15 százaléknyi nedvességet tartalmaz. Egyszerű tárolással ennél jobban nem lehet kiszárítani a fát, de nem is érdemes bajlódni vele.

A következő táblázat a fa nedvességtartalma (vízmennyiség százalékban a fa száraz súlyához képest) és a fűtőérték közötti összefüggéseket mutatja.

Víztartalom % 10 15 20 30 40 50
Fűtőérték (Mj/kg) 16,56 15,48 14,4 12,24 10,44 8,28
Fűtőérték (kWh/kg) 4,6 4,3 4 3,4 2,9 2,3

Jól látható, hogy a nedves fa 50%-os víztartalommal csak fele annyi fűtőértékkel rendelkezik, mint egy jól kiszárított 10%-os fa és a brikett még ezzel szemben is csak 6-7% nedvességtartalommal bír.

Continue reading

Posted in Fűtés, Tüzelőanyag | Tagged , | Leave a comment

Éjjel is termelő naperőművek

A Gemasolar az első ipari méretű naperőmű, amely egy másik környezetbarát elemet, a sót használja energiatárolásra. A létesítményben több mint 2600 sík tükör 185 hektáron koncentrálja a napfényt egy központi torony tetejére. Ebben az energiatoronyban kálium- és nátrium-nitrát sókat melegítenek 565 Celsius-fokra, amelyek ezután áthaladnak egy hőcserélőn, ahol az erőmű vizét gőzzé forralják, és meghajtják az áramfejlesztő generátorokhoz tartozó turbinákat. Az erőmű teljesítménye 19,9 megawatt. Amikor erősebb a napsütés, illetve a forróság, mint ami a turbinák meghajtásához szükséges, a felmelegített só egy részét eltárolják egy tartályban. Ezzel a megoldással még 15 órával a napsütés megszűnése után is lehetséges áram előállítása. „Nyáron a legtöbb napon folyamatosan szeretnénk működni” – mondta el Santiago Arias, az üzemeltető Torresol Energy technikai igazgatója.
Télen a napsütéses órák száma nem elégséges az erőmű éjjeli teljes értékű üzeméhez. Az üzemeltető szerint ekkor akár ki is lehet meríteni az „elemeket” vagy alacsonyabb fokozaton üzemeltetni a turbinát egész éjjel.
A Gemasolar évi 6500 órában lesz képes elektromosságot előállítani, ami más megújuló energiaforrásokkal működő erőművek rendelkezésre állásánál háromszor hosszabb idő. A Torresol építene egy 50 megawattos hasonló erőművet is, ahol parabolatükrökkel forrósítanak majd fel olajat. Itt szintén alkalmaznak majd sóakkumulátorokat, amelyekkel naplemente után hét és fél órával is képesek lesznek áramot előállítani. Az erőművek kereskedelmi üzeme a tervek szerint 2012. január elsején kezdődik.

Bővebben : http://www.torresolenergy.com/TORRESOL/gemasolar-plant/en

 

Posted in Napkollektor | Tagged | Leave a comment

Tudnivalók a pelletről

A pellet olyan, nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag, amelyet vagy saját anyaga, vagy belekevert kötőanyag tart össze. A néhány miliméteres átmérőtől a több centiméteres átmérőjű anyagrudakat alkot az alapanyag és a használt pellettálási technológia függvényében. A legáltalánosabban ismert pellet-fajta a nyúltáp.

A tüzeléstechnikában egyre inkább elterjed a fapelletek, fabrikettek használata, ahol fűrészport préselnek pellet formába, ami így a fűrészpornál könnyebben ég el, ugyanakkor a fánál jóval homogénabb szemcseméretű és emiatt automatizált házi tüzelőrendszerekben a tűzifánál jobban hasznosítható. A fapellet legelterjedtebb mérete a 6 mm-es átmérőjű és 2-5 cm-es hoszúságú.
A “folyékony fának” nevezett pelletet kb 20-25 évvel ezeltt fejlesztették ki német nyelvterületen és Skandináviában.

A fapellet szállításának háromféle lehetséges módja van:
- 15 kg-os zsákokban való kiszerelés,
- 1000 kg-os zsákokban a “big bag”-ekben,
- fluid (folyékony)formában.

Égetésük ún. pelletkazánokban lehetséges. Amióta sikerült folyékonnyá tenni a fát a pelletelési eljárás során, azóta nagy különbség nincs a gáz és olajkazánokkal szemben. Mindegyik rendszerben van üzemanyagtartály, égetőfej és erre a célra kialakított hőcserélő. A tűzelőanyag továbbítási rendszerük leginkább a karborobotokéhoz hasonlít. A fapellettel üzemelő kazán égőfejét elhagyóláng 800-1000 °C fok között változik. A füstgáz hőmérséklete 70-100 °C közötti. Így megállapítható, hogy a rendszer 90%-os hatásfokú! A családi házas pellettarartály általában 1 m³ fapelletet tud befogadni. Égés után 0,5-1 kg salakanyag keletkezik a minőségtől függően, amely a kazán salak tálcájára jut. A 35 kW-os kazán kb. 4 hét alatt égeti el az 1 m³-es fapellet csomagot. Így takarítására ritkán kerül sor. E tisztítás kb. 5 percet vezet igénybe.

A pelletfűtés azért környezetbarátabb a fafűtésnél, mert újrahasznosított alapanyagot használ. A pellet nedvességtartalma 10%-nyi a fa 40%-ával szemben. Ezért hatásfoka jobb a tűzifánál. A szabályozott égés miatt a károsanyag kibocsátása is alacsonyabb.

forrás: geoenergia.hu

 

Posted in Tüzelőanyag | Tagged | Leave a comment

Levegős napkollektor

A levegős napkollektor működési elve meglehetősen egyszerű, a napenergia hatására a napkollektoron átfújt levegő felmelegszik, ezt a meleg levegőt pedig azonnal fel lehet használni fűtési célokra, valamint meleg víz készítésére. Az azonnali felhasználáson kívül további előnyt jelent még, hogy nem szükség speciális hőcserélő folyadék, csupán a levegőt használja a rendszer hőcserélő közegként, így olcsóbb, mint a folyadékos rendszerek.
Ez az egyik leggazdaságosabb rendszer, egyes levegős napkollektorokat akár házilag, otthon is elő lehet állítani, ami növeli a gazdaságosságot, azonban ezen szerkezetek hatásfoka, teljesítménye és megbízhatósága jóval elmarad a gyári rendszerek ugyanezen tulajdonságaitól.

A következő videó a példája annak, hogy mennyi mindenre hasznosítható a napenergia.


Posted in Napkollektor | Tagged | Leave a comment

Papírbrikett

Ahogy a fűtésszámla egyre csak emelkedik az ember eljátszik a gondolattal, hogy úgy mégis honnan a csudából lehetne szerezni fűtéshez alapanyagokat. Kertes házban összegyűlhet néhány gally és faág, de mellettük kilószám dobálják be a különféle hirdetési újságokat, papírlapokat. Egy olyan fűtési alapanyara bukkantam a minap, ami ha sok szabadidővel rendelkezünk, hasznos kisegítő lehet a fűtés számlák szorításában. Ez pedig nem más, mint a papírbrikett – házilag.
Újságpapírból ingyen fűtési anyagot lehet készíteni. Úgy hívjuk, hogy tüzelőbrikett. Ezt a módszert hobbi szinten lehet gyakorolni. Tehát mi is az az ingyen fűtési anyag vagyis papirbrikett? Lehet hasáb kocka vagy gömb alakú. Energiatartalma kb 14000 kcal/kg. A fához hasonlóan ég el és nagyon kevés a hamutartalma, amely 2-3 %. Az ingyen fűtési anyag fekete-fehér újságpapírból vagy hasonló papíranyagból vagy akár hullámpapírból is készíthető. Az ingyen fűtési anyag (papírbrikett) gyártása elég munkaigényes ezért csak a sok szabadidővel rendelkezőknek ajánlható hobbi szinten. Ha az ingyen fűtési anyag készítésére fordított időt nem számoljuk mint munkabért, akkor igen olcsó tiszta, környezetbarát tüzelőanyagot készíthetünk.

Az első lépés az ingyen fűtési anyag készítésében a papír előkészítése: Erre a célra a legalkalmasabbak a fekete-fehérben megjelenő újságok. Az újságokat A4-es méretre összehajtva célszerű szétválogatni. Nem ajánlhatók a színes és fényes papírok. Viszont a hullámpapírból készült dobozok anyaga megfelelő. Ezeknél a fémkapcsokat és a műanyag ragasztószalagokat le kell szedni. A hullámpapírt célszerű barkácsszikével 20-30 cm-es darabokra vágni, így könnyebben kezelhető.

Az ingyen fűtési anyag készítésének következő lépése a papír áztatása: Az előkészített papír alapanyagot be kell áztatni vízbe. Körülbelül egy rész papírhoz kétszer annyi víz szükséges. Pl: 2 kg papírhoz 4 liter víz kell és jól be kell áztatni. Az áztatás történhet fém tárolókban vagy akár csak műanyag vödörben. Legalább 2-3 órát kell áztatni, 2-szer, 3-szor meg kell forgatni a papírt a vízben.

Az ingyen fűtési anyag készítésének harmadik lépése a zúzás: A beáztatott papírokat össze kell zúzni. Az áztatással azonos edényben is történhet ez a művelet. A zúzást érdemes elektromos fúróval végezni. A fúrótokmányba a fúró helyére kell befogni egy házilag elkészíthető zúzó szerszámot. A zúzás ideje pl. egy 3 kg-os 10- literes vödörbe max 10 perc. Akkor lesz jó a zúzás, ha dió nagyságnál kisebb papírdarabok találhatóak az edényben. Ha jó az eredmény, akkor sűrű malterhoz hasonlítható a zúzalék.

Az ingyen fűtési anyag készítésének negyedik lépése a szárítás: Az össszezúzott papírt a tűző napon kiszárítjuk. Célszerű ehhez szárítókeretbe rakni. A száradás igen hosszú időt vesz igénybe nyáron is legalább egy hét szükséges. A szárítókeret egyszerűen elkészíthető. Megfelelő egy 50 cm széles 80 cm hosszú 8-10 cm magas fakeret. A fakeretbe 10-15 cm-enként bordákat kell berakni és ezekre a rekeszekre szövött anyagot kell tenni. Kis hullámos vályúkat képezünk ki. A vályúkat tele töltjük a papírpéppel. Fontos az erős napon történő szárítás különben bomlásnak indulhat. A kemény kiszáradt ingyen fűtési anyagot (papírbrikettet) fóliazsákban célszerű tárolni a fűtésig.

Gépesítés

A brikettállás továbbfejleszthető és gépesíthető. A gyártás során hozzáadott nagy mennyiségű víz eltávolítása prés segítségével felgyorsítható, ezzel elősegítve a száradást. A cél elérni a minél kisebb nedvesség tartalmat. A beáztatott papír fix téglatest alakúra préselhető. A papírmassza keverhető esetleg fűrészporral, forgáccsal, tűlevelekkel, kiszáradt fűvel, vagy akár akácfalevéllel is.

A következő videó egy ilyen prést mutat be.


forrás: ingyenfutesianyag.blog.hu

Posted in Tüzelőanyag | Tagged | Leave a comment

A tűzifa és használata

  1. Jó tűzifával akár 50-70% megtakarítás érhető el. A jó ár/érték arányú, légszáraz tűzifával akár 50-70% költség megtakarítás érhető el azonos hőmennyiség előállítása esetén, mint a rossz ár/érték arányú, frissen kivágott tűzifával. A fatüzelésnél nagyrészt a vevő hozzáértésétől és készletezési hajlandóságától függ az elérhető megtakarítás mértéke. Az tud fával gazdaságosan fűteni, aki hajlandó a felhasogatott fát 2-3 éven át hagyni, hogy kiszáradjon (lásd később), és aki kiszámolja, hogy melyik ajánlat a legjobb az egy forintra eső energia mennyiség szempontjából (lásd később).
  2. Tűzifa jellemzők: nedvességtartalom, fajta, átmérő Frissen kivágott fából közel dupla annyit kell eltüzelni, hogy azonos hőleadást érjünk el. Ugyanis a frissen kivágott fa fűtőértéke a magas nedvességtartalom miatt közel fele a légszáraz fa fűtőértékének. Azonos nedvességtartalom esetén a sűrűbb keményfából kevesebbet kell a tűztérbe rakni, mint a ritkább puhafából, hogy azonos hőleadást érjünk el. Ugyanis a keményfák térfogatra vetített fűtőértéke a nagyobb sűrűség miatt magasabb, mint az alacsonyabb sűrűségű puhafák fűtőértéke. Azonos nedvességtartalom és fatípus esetén a vastag fából kevesebbet kell a tűztérbe rakni, mint a ritkább puhafából, hogy azonos hőleadást érjünk el. Ugyanis a vastag fa fűtőértéke magasabb, mint a vékony fa fűtőértéke a kisebb kéreg arány miatt.
  3. Kemény- vagy puhafa?
    10% körüli eltérést mutat az egyes fafajták fűtőértéke egy kilogramm légszáraz tűzifára számítva. Ennél lényegesen nagyobb a sűrűség különbség. Ártól függ, hogy kemény vagy puhafát érdemes vásárolni tűzifának. Térfogatra érdemes rönkfát vásárolni, tömegre nem (lásd később). Az adott fafajta átlagos légszáraz sűrűsége és a térfogat szorzata adja a légszáraz tömeget. A (térfogatból számított) tömeg ár alapján lehet dönteni az egyes fafajták között. A vevő számára az a kérdés, hogy egy forintért melyik fafajta, melyik fakereskedő adja a legtöbb energiát.
  4. Favásárlás tömegre vagy térfogatra?
    Az 1 m3 térfogatú törzsből és vastag ágakból álló farakat a légrések miatt a szabvány alapján 0.57 m3 kéreg nélküli tömör fának felel meg. A kereskedő úgy számlázhat, hogy az 1 m3-re kiírt ár és a farakat m3-ben számított térfogatának szorzatát 0.57-tel beszorozza. Azaz a légrések miatt a vevő a szabvány alapján csak a térfogat 57%-át fizeti. Tehát egy 1m x 1m x 1m-es rönkből és vastag ágból álló sűrűn rakott farakatért 0.57 m3-nyi árat fizetünk. Ahol nem a szabvány szerínt számítanak, ott nem érdemes vásárolni. Felhasogatott fa térfogata nagyobb, mint hasogatás nélkül. Felhasogatott fa ára magasabb, mint hasogatás nélkül. Kérdéses, hogy megéri-e hasogatott fát vásárolni. Nem érdemes fát vásárolni kg-ra vagy évtizedek óta nem használható tömeg mértékegységre sem. A nagyobb eladási tömeg miatt vizezett és/vagy szándékosan nedvesen tartott fa a vásárlónak előnytelen.
  5. Hasíthatóság, tiszta égés, illat, behordás
    Fa vásárlásánál szempont a jó hasíthatóság. Aki már próbált akácot és gyümölcsfát hasítani az tudja miről beszélek, aki még nem, annak érdemes kipróbálni. Gyümölcsfából csak egy-két rönköt érdemes venni, és vigyázni kell a fejsze valamint a saját épségünkre. Az akác jól hasad. Az egyes fafajták másképp égnek. Az akác szépen ég, kevés korommal. A fenyőnek és a nyárfának az égése kormozóbb. A tömegkályha minden fafajtát jól éget. A lakásba behordott néhány napnyi tűzifa és a tömegkályha meleg tűzterébe bekészített fa illata érződik a lakásban. Az akác illata finom, a gyümölcsfáké, a vadmeggyé különleges. A nagyobb sűrűség miatt nagyobb térfogat egységre eső energia tartalmú keményfának kisebb fatárolót kell építeni és kisebb a napi behordás tömege.
  6. Összefoglalás – vásárlónak előnyös tűzifa választás:
    • száraz fa vagy a vásárlás után kiszárított fa (utóbbi a jellemző)
    • fafajta energia tartalom számítás alapján
    • szabvány szerint 0.57-es szorzóval számított térfogatú fa
    • vastag fa
    • jól hasítható fa
    • kisebb fatároló és behordás igényű fa
    • tiszta égésű fa
    • jó illatú fa
  7. Hogyan szárítsuk és tartsuk szárazon a fát?
    A darabolt, hasogatott és megfelelően tárolt fa átlagosan két év alatt szárad légszárazra. Az apróra hasogatott fa felülete nagyobb, ezért száradása gyorsabb, mint a nagyobbra hasogatott hasáboké. Vágásfelületen jobban szárad a fa, mint a kérgen keresztül. A passzív faszárítást a nap, a légáramlás, az alacsony nedvességtartalmú levegő és a fagy „végzi”. Az eső, a hó, a pára, a magas nedvességtartalmú levegő és a kéreg lassítja a fa száradását. A hatékony hagyományos fatároló napsütötte, széljárta, esőtől és csapóestőtől védett, alulról kiszellőző szerkezet. A passzív szolár fatároló intenzívebben hasznosítja a nap energiáját. Magasabb a hőmérséklet, intenzívebb a konvekciós áramlat. A fa ezért gyorsabban szárad a passzív szolár fatárolóban, mint a hagyományos fatárolóban. A fatárolót a hasogatott fa nagyobb tárolási térfogatára kell méretezni.
  8. Hogyan hasogassuk a fát?
    A fa hasogatásához érdemes nagy tömegű és hasító fejű fejszét használni, mert annak jelentős a feszítőereje. Az ízületeket és az izmokat kíméli, ha a kezünk fejsze tartó erejét közel nullára csökkentjük, mire a fejsze eléri a fát. A fejszét innen kezdve csak vezetjük. A tömegközéppontból vezetett hasogatás erőtakarékosabb, mint az izomból vezetett. A fát érdemes egyetlen csapással széthasítani. A fába ragadt fejsze kiszabadítása vagy a fejsze fával együtt történő emelgetése fárasztó és időigényes. A forgató – nyomaték egyenesen arányos az erőkarral, a fejszét érdemes a nyél vége közelében fogni és nem érdemes a hasító fej közelében. A körpályán mozgó fejsze perdülete a kerületi sebesség négyzetével arányos. Érdemes a fejszét a körpályán felgyorsítani, mert a fejsze a forgási energiát alakítja át hasító munkává. Idővel kialakul a gyakorlat, hogy az egyes fadarabok hasításához mekkorát kell sújtani a fejszével. A túl nagy sújtás egyrészt felesleges erőfeszítés, másrészt idő előtt tönkreteszi a hasogató rönköt. A nagy tömegű, viszonylag kemény talajon álló hasogató rönk ad megfelelő ellentartást. Munkavédelmi megjegyzés: A fa hasogatás veszélyes tevékenység, csak a vonatkozó munkavédelmi előírások maradéktalan betartásával, alkalmas védőeszközök használatával, megfelelően megválasztott területen, pihent állapotban, odafigyeléssel végezhető. Életmód megjegyzés: A fa hasogatás többnyire szabad ég alatt, friss levegőn végzett mozgás, ami (a fenti technológiai javaslatok figyelembe vételével) hozzájárul az egészség megőrzéséhez, a pénztárca kíméléséhez (a hasogatott fa és a fitnesz bérlet ára magasabb) valamint meditatív módon végezve a lelki egyensúlyhoz.
  9. Összefoglalás – felhasználónak előnyös tűzifa feldolgozás és tárolás: (Részletek az előző pontokban.)
    • darabolás szállítás után minél rövidebb időn belül
    • hasogatás szállítás után minél rövidebb időn belül
    • apróra hasogatni
    • benapozott helyen tartani
    • csapóesőtől védett helyen tartani
    • széljárta helyen tartani
    • talajpárától védett helyen tartani
    • passzív szolár faszárítóban tartani
    • hasítófejszével hasítani
    • egy csapással szétütni a fát
    • kerületi sebességgel (perdület) dolgozni (nem izomból)
    • vége közelében fogni a fejszét (körpálya íve)
    • tömegközéppontból vezetett mozgással
    • ízület és izom kímélő erő kivétel a fa elérése előtt
    • csak akkora erővel (energiával), hogy ne érje a hasogató tönköl
    • szabad levegőn végzett, egészséges mozgás

    munkavédelmi eszközök használata
    meditatív fahasogatás

forrás:(c.) Juhász János – Hardin Kft.

 Egy film ” A fa és tüzelése” címmel az Ökológiai Intézet jóvoltából


 

Posted in Tüzelőanyag | Leave a comment